Márton napi Mulatságok: Ünnep, Gasztronómia és Népszokások
Az ősz beköszöntével számos kulturális és hagyományos ünnep veszi kezdetét világszerte. Márton nap, amely november 11-én van, az egyik ilyen ünnep, amely sok országban méltó megünneplést kap. Az ünnep nevét Szent Márton püspökről kapta ,Szent Márton Szombathelyen született a Római Birodalom Pannónia tartományában. Márton a római birodalmi hadseregben szolgált, és az a történet járja, hogy a hideg téli estén Amiens városában megosztotta köpenyét egy koldussal. Az éjszaka folyamán állítólag Jézus megjelent neki a koldus alakjában egy álomban, ami meghatározó fordulatot hozott Márton életében. Ettől kezdve Isten szolgálatába állt és misszionáriusként szolgált. Jótettei már élete során is keringtek legendák, és sokan püspökké és szentté szentelését kívánták. A legenda szerint, amikor Márton meghallotta, hogy őt püspökké szentelik, hűséges és alázatos szolgája a ludak óljában próbált elbújni. A libák azonban nagy zajt csapva és szárnyaikat verdesve felfedték Márton rejtekhelyét, így elárulták őt. 371-ben végül Mártont püspökké szentelték, és egészen 398-ig, haláláig Tours városában segítette a rászorulókat.
Az Ünnepi Asztal
A Márton-napi ünnepségekhez tartozó liba-lakomák története az első írásos források szerint egészen 1171-ig vezethető vissza. Az eljövendő téli pihenő időszak kezdetekor Szent Márton napját hagyományosan a paraszti év végpontjaként ülték meg. Ezen a napon lezárultak az éves gazdasági tevékenységek, a cselédek megkapták éves bérüket, valamint egy libát is, hiszen a szárnyasokat még azelőtt kellett tizedelni, mielőtt télen felduzzadtak volna. Az ország minden részén Márton napján lakomákat rendeztek, hogy bőven étkezzenek és ihassanak egész évben. A hagyomány szerint minél többet ittak, annál több erőt és egészséget véltek magukba szívni. A liba húsát ilyenkor vágták le, és a hiedelem szerint az, aki Márton napján nem evett libát, az az év folyamán éhezni fog. A liba húsából a papnak is küldeni szoktak, különösen az állat hátsó részéből. Innen származik a "püspökfalat" kifejezésünk is.
A hagyományok szerint a Márton nap az újbor megkóstolásának is az ünnepe. Az új bor, amelyet az év első borászatából származó szőlőből készítenek, kiváló alkalom a borünnepre. A libahús az ősz egyik jellegzetes fogása, és számtalan módja van a tálalásnak. Leginkább sült libát szoktak készíteni, melyet sütőtökkel, gesztenyével és lila káposztával tálalnak.
Népszokások és Hagyományok
Márton napot számos népszokás kíséri. Egyik hagyományos szokás a "Márton-napi menet," amely során egy személy egy libát visz körül a faluban, miközben az emberek elbúcsúztatják az őszt és köszöntik az új évadot. A menet gyakran népi viseletbe öltözött emberekből áll, akik énekelnek és táncolnak az ünnep tiszteletére.
Az ünneplés része a "Márton-napi tűzgyújtás" is, amikor a gyerekek mécsesekkel járják körbe a falut. Az ünnep egy másik hagyománya a különböző Márton-napi vásárok és piacok, ahol helyi termékeket, kézműves cikkeket és hagyományos ételeket lehet megvásárolni.
Márton napja, mint időjóslás napja
Szent Márton napja, mint időjóslás napja: Tapasztalatok szerint a környékbeli időjárás a Szent Márton nap környékén mindig változékony volt, és gyakran megérkezett az első hó is. A népi hagyományok szerint, ha Szent Márton "fehér lovon érkezik," vagyis Márton napján havazik, akkor az enyhe tél előjelét látjuk, míg ha "barna lovon nyargal," és nem esik hó, akkor a kemény, tél beköszöntésére számíthatunk.
Egy régi időjárási regula is kering: "Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál." Ezek a hagyományok és mondások hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberek megpróbálják megjósolni az előttük álló téli időjárást a Szent Márton nap körüli események alapján.
